Lépjél be vagy regisztrálj!
E-mail cím:   Jelszó:   

 

Fegyelmi Szabályzat

 

Lőrintei-tavi Horgászegyesület
Fegyelmi Szabályzata



A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a közgyűlés az alábbi szabályzatot alkotta meg:

1.    §.
A fegyelmi eljárás célja

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrend, az alapszabály, az egyesület testületei által hozott döntések és határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint az egyesületi élet tisztaságának biztosítása, a cselekményekkel arányos elmarasztalás, az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

2.    §.
Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász:

a)    Akit halgazdálkodással, halászattal, horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértést követ el.
b)    Aki a halászattal, horgászattal, környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrend, az egyesületi alapszabály, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti.
c)    Aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelezettségét, neki  felróható módon nem teljesíti, vagy elhanyagolja.     
d)    Aki az egyesülettel szemben fennálló fizetési kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti,
e)    A fegyelmi bizottság, vagy a vezetőség idézésére a fegyelmi tárgyaláson kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
f)    Aki a halvédelmi megbízott, társadalmi halőr, vagy az ellenőrzésre jogosult személy, szabályszegő magatartás miatti felhívásának nem tesz eleget.
g)    Az a horgász aki a vízparton vagy nyilvános helyen trágár szavakkal illeti a halvédelmi megbízottat, az ellenőrzésre jogosult személyt, illetve az egyesület jó hírneve ellen valótlan dolgokat állít.
h)    Aki az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz.

3.    §.
Fegyelmi büntetések

1.    Fegyelmi büntetések:
a.    Figyelmeztetés
b.    Írásbeli megrovás
c.    A vízterületről és a horgásztanyáról történő, meghatározott ideig szóló kitiltás
d.    A tagsági jog meghatározott időre történő felfüggesztése
e.    Az egyesület által kezelt vízterületen a horgászattól meghatározott időre szóló eltiltás
f.    Kizárás

2.    Az egyesület választott, illetve megbízott tisztségviselője ellen hozott jogerős fegyelmi határozat esetén indítványozni lehet tisztségéből való visszahívását.
3.    A 3. § 1. bekezdés c, d, és e) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama 5 év.
4.    A 3. § c), d) és e) pontja alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben, legfeljebb 3 év próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban a felfüggesztésre, ha a 3. § 1. bekezdés e) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Ha a fegyelmi büntetéssel sújtott tag a felfüggesztés alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. A horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés idejére az egyesületi tagsága jogfolytonos marad.
5.    7. A 3. § 1. bekezdés e) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére, minden esetben vissza kell vonni.
6.    Más egyesületből kizárt, vagy jogerősen fegyelmi büntetés alatt álló személyt nem veszünk fel egyesületi tagnak.
7.    Akivel szemben a 3. § 1. bekezdés e) pontja alapján kettő évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen vizsgát tesz horgászati ismeretekből és a területi engedély kiváltásán felül a belépésivel megegyező összegű halasítási hozzájárulást befizet az egyesületnek.
8.    A 3. § 1. bekezdés f) pontját kell alkalmazni, amennyiben a hallopás, az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása, illetve az egyesületnek szándékos károkozás, minden kétséget kizárva bebizonyosodott.
9.    A 3. § 1. bekezdés f) pontja alapján az egyesületből kizárt horgász újbóli felvételi kérelmet csak a fegyelmi büntetés kiszabását követő 10 naptári év elteltével terjeszthet be az egyesülethez.

4.    §.
Hatáskörök

1.    Az egyesületbe beérkezett fegyelmi vétségek miatti bejelentést, vagy feljelentést az egyesület elnöke (ügyvezető elnöke) köteles megvizsgálni, amennyiben a bejelentést, vagy feljelentést tevő személye beazonosítható. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják, vagy valószínűsítik a vétség elkövetését, úgy az ügyben a fegyelmi eljárást írásban kell elrendelni.
2.    Az egyesület tisztséget nem viselő felnőtt és ifjúsági tagjainak fegyelmi ügyei a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak, másodfokon a vezetőség jár el.
3.    Az elnök (ügyvezető elnök) saját hatáskörében rendezi le a gyermek horgászok fegyelmi vétségét. Meg kell hallgatni a szülőt is. A felelősségre vonásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
4.    Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatok elleni fellebbezés esetén, másodfokon az egyesület vezetősége jár el. Másodfokú eljárásban nem vehet részt, aki a feljelentést tette, aki az elsőfokú eljárásban, vagy az azt megelőző kivizsgálásban részt vett, illetve aki fellebbezéssel élt.
5.    Választott tisztségviselők ügyében első fokon az egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el. Fellebbezés esetén másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.
6.    A Fegyelmi Bizottság tagjával szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.
7.    Másodfokú eljárás esetén az egyesület vezetősége az elé utalt ügyekben 2 hónapon belül, az egyesület közgyűlése az elé utalt ügyekben következő ülésén dönt.
8.    A másodfokon eljáró testület a megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, vagy új eljárás lefolytatását rendelheti el.


5. §.
Eljárás vendéghorgásszal szemben

1.    Vendéghorgász által elkövetett fegyelmi vétség elbírálása a vendéghorgász horgászegyesületének hatáskörébe tartozik. Az elkövetett vétségről a bejelentést az egyesület elnöke (ügyvezető elnöke) az eljárásra jogosultnak megküldi. Az eljárás alá vont személy a Lőrintei-tavakon három évig nem horgászhat.
2.    Kettős tagság esetében az elkövetés helye szerinti fegyelmi hatóság jár el. Kilépés esetén az az egyesület jár el, ahol a tagsági viszonya fennmarad.
3.    A horgászattal, halászattal kapcsolatos súlyos jogsértés esetén a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett a halászati hatóságnál is feljelentést kell tenni.

6. §.
Az eljárás megindítása

1.    Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen, csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell az eljárás megindításának okát.
2.    Elrendelésre jogosultak az egyesületi fegyelmi ügyekben
-    a közgyűlés
-    a vezetőség
-    az egyesület elnöke, ügyvezető elnöke
3.    Az egyesület elnöke (ügyvezető elnöke) a tudomására jutott fegyelmi vétségek  kivizsgáltatásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha az egyesület tagja a 2. § a) pontjaiban foglalt cselekményt követ el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult testület vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.
4.    Az egyesület elnöke (ügyvezető elnöke) csekélyebb súlyú fegyelmi vétség, vagy gyermekhorgász fegyelmi vétsége elkövetőjével szemben fegyelmi tárgyalás mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § 1. a) vagy b) pontját.
5.    Ha az elkövető az elnöknek (ügyvezető elnöknek) a 6. § 4. bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított 8 napon belül kifogással élt, az elnök (ügyvezető elnök) köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni, kivéve gyermekhorgász fegyelmi vétsége esetén.

7. §.
Elévülés

1.    Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy testület tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
2.    A jogerős fegyelmi határozatban kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés a 3. § 1) bek. a) és b) pontja szerinti büntetéseknél a határozat jogerőre emelkedésétől, a c) és d) pontok szerinti fegyelmi büntetéseknél a büntetés letöltésétől számított 5 év, az e) és f) pontok esetében pedig a büntetés letöltésétől számított 10 év elteltével automatikusan bekövetkezik.




8. §.
A fegyelmi bizottság működése

1.    A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a bizottság tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
2.    Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá volt személynek, vagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, testvére, illetve aki az eljárás alá vont személlyel, vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés egyéb okból (elfogultság) nem várható.
3.    Másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként, aki a felülvizsgálati határozat meghozatalában, illetőleg az azt megelőző eljárásban részt vett.

9. §.
Eljárási szabályok

1.    A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy kivizsgálást maga is foganatosíthat.
2.    Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezését követően 30 napon belül köteles kitűzni, vagy annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
3.    Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
4.    Ha az elkövető terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésben aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
Az elkövető beismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halvédelmi megbízott, társadalmi halvédelmi megbízott stb.) tette és a fegyelmi vétséget rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás esetén csak a 3. § 1. bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
5.    Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő 8 nap.
6.    A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat és gyermekhorgászokat kizárhatja.
7.    A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosultaknál fegyelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szükségesnek látszó egyéb intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont személy adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében, a bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére. Ha tettét beismeri, szükségtelen a bizonyítás.
8.    Ha az eljáró fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozat hozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A fegyelmi bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
9. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét. Tartalmazza az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont személy érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanuk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat.
10. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai, és amennyiben nem a bizottság valamelyik tagja vezeti, a jegyzőkönyvvezető írja alá.
11. A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül újabb határnapot tűz ki.
12. Ha a bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy:
-    terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség
-    a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
-    a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható
-    a terhére rótt cselekmény elévült
az eljárást megszünteti.
13. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.
a)    Az első rész a bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, címét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.
b)    A határozat második, rendelkező részében az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a jogorvoslati (fellebbezési) jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.
c)    A határozat harmadik, indoklási része a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a bizottság meggyőződésének indokait, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményeket tartalmazza.
14. Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont személlyel a kihirdetéskor át kell vetetni, és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni. A határozatot a kezdeményezőnek tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni, vagy vele át kell vetetni, valamint tájékoztatni kell az egyesület elnökét (ügyvezető elnökét).
15. Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi büntetésekről és a fegyelmi vétségek elkövetőiről az egyesület elnöke (ügyvezető elnöke) kérés esetén tájékoztathatja a társ horgászegyesületeket.
16. A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedését követően be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és az egyesületi tagnyilvántartásba. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés első és utolsó napját.
17. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdőnapja az a nap, amelytől az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során a 6. § 3. bek. alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen megfosztják a joggyakorlás lehetőségtől (tehát pl. horgászengedélyét bevonják).
18. A 16. pontban meghatározott bejegyzést, ha arra lehetőség van, a másodfokú határozatot hozó fegyelmi testület határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség, mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson, ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi bizottság köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelesség az elsőfokú fegyelmi bizottságot terheli.
19. A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni. Ugyancsak ki kell hirdetni a megyei bíróság döntését, vagy halászati hatóság határozatát is.

10. §.
Fellebbezés

1.    Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi bizottságnál kell benyújtani.
2.    Fellebbezésre jogosultak az eljárás alá vont személy, az eljárást elrendelő testület, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
3.    A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke az ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljáró testületnek.
4.    Ha a fellebbviteli testület a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú testületet új eljárásra és új határozathozatalra utasítja.
5.    A fellebbviteli testület az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6.    Ha a fellebbviteli testület a fellebbezést érdemben elbírálta, a kihirdetéssel határozata jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de a vétkes személy a másodfokú határozat ellen törvénysértésre hivatkozva a Megyei Bíróságnál keresettel élhet. E jogára a másodfokú határozat rendelkező részében figyelmét fel kell hívni.
7.    A másodfokon eljáró testület eljárására az elsőfokú eljárásnál leírt szabályok az irányadók.

11. §.
Újrafelvétel

1.    A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újratárgyalását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas.
2.    Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének, közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.


12. §.
Eljárás ifjúsági taggal szemben

1.    Az ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a törvényes képviselőt is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon és a fegyelmi tárgyaláson képviselje a fiatalkorú érdekeit.
2.    Az ifjúsági tag elleni intézkedés előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

       Gyermek horgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs.

13. §.A horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározása

1.    A horgászegyesület fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit a fegyelmi szabályzat 3. §-a határozza meg.

a. A mérték meghatározásánál figyelembe  javasolt venni az alábbiakat:
-    a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell
-    a fegyelmi gyakorlatot nem lehet merev korlátok közé szorítani
-    a szabályok nem ismerete senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól

b. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe javasolt venni:
-    a cselekmény súlyosságát
-    az enyhítő körülményeket
-    a súlyosbító körülményeket

c. Enyhítő körülmények például:
-    fiatalkorú elkövető
-    kezdő horgász
-    súlyos betegségben szenved
-    feltáró jellegű beismerést tesz
-    tettét őszintén megbánta

d. Súlyosbító körülmények például:
-     korábban elkövetett fegyelmi vétség, kivéve ha a büntetés már elévült
-    tettét ittas állapotban követte le
-    a hivatalos személyt, vagy a fegyelmi testületet szándékosan félre akarta vezetni
-    súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okozott

Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések:

1.    Szándékos hallopás, kizárás
2.    Tiltott eszközzel folytatott halfogási tevékenység (gereblyézés, varsázás, fenékzsinór, stb.) – 5 év eltiltás, kizárás.
3.    Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása – kizárás
4.    A horgászat során, a horgászattal összefüggésben más horgász bántalmazása, egyesületi vezető bántalmazása – 5 év eltiltás, vagy kizárás
    (megjegyzés: nem vonható felelőségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, az ellene, vagy más horgász illetve az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében, az indokolt mértéket meg nem haladó erőszak alkalmazása esetén)
5.    Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása – 1-5 év eltiltás
6.    Tilalmi időben folytatott horgászat zsákmány nélkül – 1-3 év eltiltás
7.    Tilalmi időben a tilalommal védett hal zsákmányul ejtése és megtartása – 2-3 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
8.    Méreten aluli hal megtartása – 2-3 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
9.    Több szabály egyidejű megszegése esetén a büntetési tételek összeadódnak (pl. tilalmi időben fogott méreten aluli hal megtartása – 4-5 év eltiltás)
10.    Kifogható halak darabszám-korlátozásának túllépése (mind a napi, mind az éves darabszám-korlátozás túllépése ide tartozik) – 2-3 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
11.    Kifogott hal fogási naplóba való beírásának elmulasztása – 1-2 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
12.    Egyéb halfajból a napi súlykorlátozás túllépése – 6 hónap eltiltás
13.    Érvényes engedély nélküli horgászat – 3 év letiltás, vízterületről kitiltás, megyei halászati felügyelő értesítése
     (megjegyzés: Külön elbírálás alá tartozik az érvényes engedéllyel rendelkező személy, aki a területi engedélyét otthon felejtette. Ebben az esetben a horgászat nem kezdhető meg, illetve a horgász részéről az engedély hiányának felfedezése esetén nem folytatható. Az esetleg megfogott hal nem tartható meg, azt vissza kell engedni. A fegyelmi büntetés figyelmeztetés és eltiltás között változhat)
14.    Tiltott helyen való horgászat – 1-2 év eltiltás
15.    Az éjszakai horgászat szabályainak megszegése – 6 hónap -1 év eltiltás
16.    Szabályos eszközökkel de szabálytalan módon való horgászat (gereblyézés kivételével) 6 hónap 2 év eltiltás
17.    Használható felszerelések számának túllépése – 6 hónap -1 év eltiltás
18.    Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén az ellenőrzés elvégzésének akadályozása (pl. engedély vagy zsákmány bemutatásának megtagadása) – 1-2 év eltiltás, kizárás
       (megjegyzés: ha erre a cselekményre azért került sor, mert a horgász egyéb szabályok ellen is vétett –pl. nem beírt halak stb. - , a büntetési tételek összeadódnak)
19.    Környezetvédelmi szabályok súlyos megszegése (pl. vízszennyezés, szemétlerakás) - 2 év eltiltás – kizárás
20.    Szándékos rongálás - 2 év eltiltás – kizárás
21.    Szemetelés – figyelmeztetés- 6 hónap eltiltás
22.    Az intézkedő hivatalos személy felszólítására az intézkedéshez mint tanú közreműködés megtagadása, idézésre a fegyelmi testület előtt elfogadható indok nélkül meg nem jelenés – figyelmeztetés- 6 hónap eltiltás
23.    Az intézkedő hivatalos személy segítség kérésére, illetőleg a vízterületen a horgászrendet és a törvényi előírásokat megszegővel szemben fellépő egyesületi tag kérésére, nem a tőle elvárható módon segít (segítségnyújtás elmulasztása, fenyegetés, tettlegesség) – 6 hónap -2 év eltiltás
24.    Nem egyesületi tag által elkövetett fegyelmi vétség, törvénysértés, jogszabálysértés, horgászrend megsértése esetén az egyesület – a vízterületről történő kitiltás mellett - eljárást kezdeményez az elkövetővel szemben az ennek lefolytatására jogosult szervnél.
-    halászatról és horgászatról szóló, vadászatról szóló, környezetvédelemmel, vízvédelemmel kapcsolatos törvény, vagy végrehajtási rendelet megsértése esetén – 2-5 év kitiltás
-    az ellenőrzésre jogosult személy intézkedésének akadályozása, sértegetés, tettlegesség esetén – 5 év-végleges kitiltás, kizárás
-    helyi horgászrend, országos horgászrend megsértése – 2-5 év kitiltás
-    Az egyesület jó hírnevének alaptalan szándékos megsértése – 1-2 év eltiltás
-    Az egyesület, testületei, tisztségviselői nyilvános rágalmazása – figyelmeztetés -1 év eltiltás
25. Egyesületi tag által tapasztalt fegyelmi vétség jelentésének, illetve megakadályozásának elmulasztása – figyelmeztetés -2 év eltiltás

A kitiltásról a határozatot az egyesület elnökének (ügyvezető elnökének) és a napijegy, tiszteletjegy, területi jegy kiadójának küldi meg a fegyelmi bizottság elnöke. A kitiltó határozat ellen fellebbezést az egyesület vezetőségénél lehet írásban benyújtani. A vezetőség 60 napon belül dönt a határozat megsemmisítéséről, megváltoztatásáról, hatályon kívül helyezéséről, új eljárás elrendeléséről, vagy jóváhagyja az elsőfokú határozatot.

A felsorolás csak a leggyakrabban előforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső vétségek.

A „Fegyelmi Szabályzat” módosítását az egyesület Közgyűlése 2012. január 8-án megtárgyalta és azt 12/2012 számú határozattal elfogadta, így az eddig érvényes fegyelmi szabályzat a módosításokkal együtt érvényes.




    ----------------------------    ----------------------------------    ----------------------------------------
    Dr. Deák József    Baracska Kálmán    Egyesületi tag
     Egyesület elnöke    Fegyelmi Bizottság elnöke    hitelesítő














 

1